Ádánd
Weboldal
A község nevének eredete: Az évek során sok magyarázat születtet a falu nevének kutatásában, ezekből néhány ízelítőül.
Kis Lajos 1988: A magyar Ádám személynév -d kicsinyítő képzős származékából ered.
Csáki Dezső 1894: Adamd 1265, Adand 1279
Ladó János 1984: Ádám vitás eredetű név, Valószínűleg sumérra visszavezethető héber névből. Jelentése a sumérban: atyám.
Gombcz Zoltán - Melich János 1914: Ádám bibliai névre sok az adat, régi emlékeinkben. Első nyelvemlékünk: Adamut. Alakváltozás: Ádán, Ádány. Igen valószínű, hogy legrégibb magyar alak Adám és ebből Ádám. Erre mutat, a latin Adam név és a magyar helynevek. Mint keresztnév gyakori a XIII. század óta. Ebből helynév: Ádány, Adány, Ádányd, Ádánd (alakváltozás Adányd, Adánd).
Az elrejtett település: Elődeink részére a letelepedés helyének megválasztásánál elsődleges szempont volt \\\"Az emberi és állati élet számára nélkülözhetetlen ivóvíz\\\" víznyerőhely közelsége. A Sió- bozót a gyűjtögető, pákász, halász, vadász, embert bőven ellátta élelemmel, hallal, vaddal, madárral, tojással, stb. Az Ős- Balaton, az Ős- Sió, és Ős- Kis- Koppány vízszintje a régmúltban 4 - 8 méterrel is magasabb volt a mainál. Ádánd területét félszigetként ábrázolja egy térképvázlat. Fontos volt még, hogy a település rejtve maradjon a kalandozó martalócok szeme elől. Az Ó- Ádánd falu 1640 előtt feltehetőleg a Ketye- patak keleti partján a későbbi Csabak major táján, a nyugaton húzódó domboktól takart völgyben helyezkedett el a Sió- berek mellékén.
Történelem: Ádánd a hozzá Pösszével, Hetye vagy Ketyével, Elissel és Kisfaluddal 1082- re illetve a késő Árpád korra kelteződik, legalábbis a források alapján. A Szalók nemzetség kezében szerepel Ádánd ( 1232 ? 1263 ). 1265- ben Adamd. 1356- ban vásároshely. 1374- ben Szent László monostorát említik 1407- ben a Marcali családé. A török, Buda 1541. évi elfoglalása után, hamarosan megkezdte a Balaton déli partjának meghódítását. 1557- ben a török feldúlta Siófok környékét. 1640 körül már a falu a mai helyén áll. A török hódoltság után II. Rákóczi Ferenc Szabadságharca verte fel a település csendjét 1703- 1709 között. 1796- os írások alapján Ádánd magyar falu Somogy vármegyében, birtokosai Perneszi és más uraságok. Lakosai katolikusok és reformátusok. 137 házat és 966 főt regisztráltak a népesség-nyilvántartásban. Legelője nagy, s szőlőhegye termékeny, fa helyett náddal kereskedtek a lakosok, melyből sok van a határban. 1812- ben több földesúr pompás lakóházairól nevezetes. Ebben az évben a helység országos vásárok tartására nyer kiváltságot. 1828- ban a Talliánok, Csapodiak és a Nagy család birtoka. 1828- ban Kaposvár és Szőlősgyörök mellett a harmadik mezővárosa a megyének, 192 házban, 1410 lakossal. A szép fekvésű mezőváros egy órányira Sió- Foktól, hol legközelebbi postája van, s félórányira a Siótól, mely Veszprém vármegyétől elválasztja Somogy vármegyétől. A Sió vize melletti mezővárosnak 598 katolikus, 783 református, 173 zsidó lakosa van. A központban a 18. sázad elején épült barokk stílusú Csapody kúria / kastély /, a közelben a Református szentegyház 1825- ből, kissé távolabb az 1747- ben épített barokk Katolikus szentegyház, és Zsinagóga található. 1816- ban több mint száz izraelita (zsidó) hitközséget alapít. 1849. március 2-n Roboz István író Csapody Pál vendége, a helyi legenda szerint itt írta
Kossuth imája a kápolnai csatában elesettek felett című versét. Csapody Pálnak híres telivér méneséből összeállított ötösfogat szállította Ferenc József császárt Kaposvárról Keszthelyre, gróf Festetics Taszilóhoz 1850-ben. Említésre azért érdemes ez az eset, mert egy hajtásban tette meg az utat, ami 85 kilométer. 1850- 1851 a képzőművészet terén is jeles az itt élő embereknek, ugyanis Albert Zimmermann festő elkészíti Ádánd festményét. 1856- tól több birtokosa is volt a településnek, gróf Wiczkenburg, majd a Tallián család, később a Satzger család vette meg a kastélyt, s annak birtokát. 1864-ben a nagy létszámú izraelita hitközség zsinagógát emel, amit 1950- ben elbontottak.
A múlt század elején Ádánd postával, távíróhivatallal, vasútállomással, gyógyszertárral rendelkezik. 1910. március 24-én tűzvészben 32 ház leégett. Az I. Világháborúból 24 katona soha sem tér haza. A II. Világháborúban Ádánd és környéke hadműveleti terület volt. 1945 áprilisában visszatért menekültek romos házak, és elpusztult állatállomány fogadta. 78 áldozata volt a falunak. A rendet a megalakuló polgárőrség biztosította. Nagy erőfeszítések árán sikerült a háborús károkat helyre állítani, és az élet megindul. Színjátszó csoport alakult, és Aranykalászos gazdatanfolyam indult. 1951- ben megalakul a Petőfi MGTSZ, az 56-os Forradalom szele a falut is eléri. Ledöntik a Szovjet emlékművet, de a ledöntésben résztvevőknek a saját költségükön kellett helyreállítani, így más megtorlás nem volt. 1986- ban megalakul az Ádándi Népdalkör, amelynek tagjai rangos nemzetközi fesztiválokon is fellépnek. Így viszik a falu hírnevét határokon túlra. A 90- es években Rally - Cross pálya épült. Évi három alkalommal OB futamokat rendeztek. A költséges sport és az egyre szigorodó szabályok miatt megszűnt a versenyzés lehetősége. A település kutatása közben elő került címer rajzok, írások alapján, 1994-ben Winkler Mária balatonföldvári keramikus öntötte formába, és ebben az évben rendezett falunapon mutatták be a lakóknak a falu címeres zászlaját is.
